Kőszeg

Az osztrák határon, az Alpok keleti lankáin fekvő középkori eredetű, romantikus hangulatú kisváros Magyarország egyik legszebb és legtisztább levegőjű települése.  Kőszeget gyakran hívják az ország „ékszerdobozának” is, ugyanis történelmi emlékekben, látnivalókban, nevezetességekben kifejezetten gazdag kisváros. 

Kőszeget nem véletlenül nevezik az ország egyik legszebb és legromantikusabb településének. Macskaköves utcái, ódon fényű lámpái, gyönyörű színes kis házai, valamint középkort idéző varázslatos hangulata rabul ejtik a látogatót.

Kőszeg kiváló példája annak, hogy a német, magyar és később a horvát lakosság miként tud több száz éve harmóniában élni. Ez mutatkozik meg a város felépítésében is, mely a mai napig hármas szerkezetű. A középkori belvárosból, délen a magyar, északon, pedig a német külvárosból áll. Kőszeg - és benne a vár – elrendezése is egyedülálló, ugyanis az országban egyedüli megtestesítője a tervezett vár-városnak. Továbbá azon kevés városok közé tartozik, amelyeknek középkori városfala még sértetlenül áll, és városszerkezete alig változott az idők során.

Külterületei nagy részét hegyek és erdők borítják, melyeknek meghatározó szerepe van a város életében. A nyugati szellők folyamatosan friss, alpesi levegőt hoznak, ezzel Kőszeg az ország egyik legfrissebb levegőjű, szubalpin klímájú települése.

Ez a klíma kimondottan egészséges és jótékony hatású a légúti megbetegedésekben szenvedők számára.

Turisták százai keresik fel hetente a kőszegi hegyeket és a hegységben található látnivalókat. A hegyekben sétálva patakok, források csobogása, madárcsicsergés segít feltöltődni azoknak, akik elfelejtenék a város zaját és a hétköznapok terheit, vagy csak egy romantikus sétára indulnának párjukkal. A hegység egyik fő látványossága az Írottkő kilátó (883m), mely Nyugat-Magyarország és Burgenland legmagasabb pontján található. A hegység magasabban fekvő részein természetes fenyőerdő - főleg luc- és erdeifenyő - is megtalálható a tölgyesek mellett. A déli lejtők pedig híresek a szelídgesztenyésekről. A múlt század elején a helyiek magyar Svájcnak becézték a környező hegyek-dombok szövevényét.

A környékbeli dombok híresek a szőlőtermesztésről. A kőszegi bortermelés egészen az 1200-as évekig többszáz éves hagyományra tekint vissza. 

A városba érkezőknek egy aktívan eltöltött nap vagy egy romantikus esti séta után finom vacsorára és a helyi borok kipróbálásra ajánljuk Kőszeg vendéglőit.

(A szöveg forrása: http://www.koszeginfo.com)

Programok, látnivalók

Jurisics-vár

A legnagyobb kőszegi műemlék épületegyüttes a Jurisics vár. Későgótikus, illetve korareneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb öröksége.

Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett belváros északnyugati sarkában helyezkedik el ma is. Udvarában napvilágra került a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban vette át a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A vár két részből áll: az elővárból valamint a belső várból. Egykor az elővár két oldalán álló épületekben helyezték el az őrséget illetve a vár kiszolgáló személyzetét. Birtokosa a 13. század végén a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg foglalta el a várat. III. András a hainburgi béke feltételeinek megfeleően az Óvárat leromboltatta 1291-ben.

1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után a Kőszegi családtól elfoglalta a várat, majd győzelme után 1328-ban jelentős privilégiumokkal segítette a várost a fejlődésben. Fokozatosan kiépítették a városfalakat az osztrák betörések megelőzése érdekében, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig bevezették a közeli Gyöngyös patak vizét. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.

Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el. Az udvaron Jurisics Miklós – a török ostrom idején a vár kapitánya – szobra áll. Az ellenség elvonulásának emlékére Kőszegen minden nap 11 órakor is harangoznak. A belső várba a vizesárok felett ívelő kétlyukú téglahídon lehet eljutni. A kapu mögött trapéz alakú belső udvar fogadja a látogatókat. A reneszánsz folyosó időszaki kiállítások, a Lovagterem kulturális rendezvények helyszíne. A déli és keleti szárny ad helyet a Várkiállításnak: A kőszegi vár évszázadai, Aranyszoba, Koronaszoba, Földesúri asztal, Fegyvertár. A vár belső udvari bejáratánál jobbra fordulva juthatunk a Gyógy- és fűszernövénykertbe, valamint a Natúrboltba.

(A szöveg forrása: https://www.koszeg.hu)

Bővebb információk: http://www.jurisicsvar.hu/

Várszínház

A Kőszegi Várszínház az 1532. évi ostrom 450. évfordulóján 1982-ben tartotta első előadását. Az azóta összművészeti fesztivállá váló programsorozat június közepétől augusztus elejéig várja a látogatókat.

A kezdeti években magyar szerzők, magyar történelmi drámáinak bemutatását tűzte ki célul a szakmai vezetés. 1988-tól - a közönség igényeihez igazodva - a könnyedebb, szórakoztatóbb vígjátékokat részesítjük előnyben, melyek nagyobb sikerre számíthatnak a szabadtéri előadások alkalmával.

Természetesen a szórakoztatás mellett szeretnénk megőrizni az előadások jó szakmai színvonalát is. 1996-tól nem csupán prózai előadásokat lehet találni a színház programjában, hanem opera, operett, komolyzenei hangversenyek, utcaszínházi produkciók, táncbemutatók és folklórprogramok is színesítik a palettát.

(A szöveg forrása: http://www.jurisicsvar.hu)

Bővebb információ: http://koszegivarszinhaz.hu

Sgraffitós-ház

A Sgraffitós-ház reneszánsz eredetű. 1560 környékén építették emeletessé, ekkor kaparták ki jellegzetes díszítéseit.
A Jurisics tér 7. számú háza, a Sgraffitos ház. Maga a sgraffitó szó azt jelenti, kaparni. A díszítési eljárás lényege az, hogy a falra legalább két réteg vakolatot hordtak fel, amelyek közül a felső volt a világosabb, ebbe karcolták be a mintákat. A Sgraffitós-ház reneszánsz eredetű. 1560 környékén építették emeletessé, ekkor kaparták ki jellegzetes díszítéseit.

A 18-19. században udvari szárnnyal is bővítették, és barokk stílusban alakították át homlokzatát. Emeleti helyiségének mennyezetét freskó díszíti, mely a Szegény Lázár és a gazdag ember lakomája bibliai történet ábrázolja. Tulajdonosai között szerepeltek a malommal is bíró Salamonok, és két sebész család (Haász és Baumann család). Az épület oromfalában lévő kis szoborfülke van, benne barokk Mária szobor látható, alatta pedig latin nyelvű idézetet olvashatunk (Non est volentis neque currentis, sed miserentis Dei.

Jelentése: Tehát nem azon múlik, aki erőlködik, vagy aki törtet, hanem az Irgalmas Istenen 1668) Szent Pál egyik leveléből. Ez a mondat adja az Iskola a határon című regény két fejezetének címét. Ottlik Géza 1923 és 1926 között volt kőszegi diák, az itt töltött három esztendő emlékét (is) megörökíti Európa-hírű regényében.

(A szöveg forrása: https://www.koszeg.hu)

Kálvária templom

A Jurisics Miklós térről, különösen a Hősök tornya alól lenyűgöző látványt mutat az 1729 és 1734 között épített Kálvária-templom, a róla elnevezett hegy csúcsán.

1686-ban ezen a helyen kereszt állt, mellé 1715-ben Szt. Donátnak kápolnát építettek. A keresztet 1726-ban vihar döntötte le. Kőből emeltek újat, mellé 1727-ben deszkából ácsoltak Szent Sír-kápolnát. A jezsuita szerzetesek vezetésével fogtak a keresztúti templom építésébe. 1729-ben került sor az alapkő elhelyezésére. A helyi legenda szerint a hívek a kezükben hordtak fel mintegy 70.000 darab téglát. 1734-ben szentelték az épületet, de teljes felszerelésére még egy évtizedig kellett várni. Napi felügyeletét az 1735-ben épített házikóban lakó remeték adták egészen 1847-ig. Közülük legnevezetesebb Welsz Henrik gróf, aki a templom képeit festette. 1947-ben gyújtogatás pusztította el berendezését, amit a jáki temetőkápolnából pótoltak. A keresztút stációit 1686-ban jelölték ki először. 1763-ban helyeztek ki kőből faragott képeket, amelyek ma a templom kerítésében láthatók. A stációfülke épületeket 1890-ben építették, a bennük ma látható sorozatgyártott öntetek az 1910-es években kerültek ide.

(A szöveg forrása: https://www.koszeg.hu)

Írottkő Natúrpark

Az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark megvalósításának gondolata már az 1980-as évek végén megfogalmazódott. A Fertő-Hanság Nemzeti Park létrehozására megalakult osztrák-magyar vegyes bizottság kezdte el az előkészítő munkálatokat.

Az osztrák oldalon a tényleges munkák már 1994-ben elkezdődtek. A Natúrpark Geschriebenstein ünnepélyes megnyitására 1996. május 16-án került sor. A magyar oldalon csak jelentős késéssel indulhatott a natúrpark megvalósítása, amelyre végül is 1997. szeptember 28-án került sor.

Egységes területe az ausztriai oldalon Rohonc és Léka községek határán túl húzódik míg a magyarországi részen - a Kőszegi Tájvédelmi Körzeten kívül - hat település, nevezetesen Bozsok, Cák, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, Velem községek és Kőszeg város közigazgatási területére terjed ki.

2000.decemberétől további települések csatlakoztak az egyesülethez: Peresznye, Ólmod, Kiszsidány, Horvátzsidány, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Nemescsó, Kőszegpaty, Pusztacsó, Perenye.

Nevét az osztrák-magyar határon magasodó, 882 méter magas Írottkő csúcsról kapta.

Létrehozásának és működtetésének azóta is motorja az Írottkő Natúrparkért Egyesület, amely 1997. április 17-én alakult meg. Az egyesület célja az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark fejlesztésére vonatkozó elképzelések kidolgozása, egyeztetése: az érintett települések természeti és épített környezetének, idegenforgalmának és gazdaságának összehangolt fejlesztése; a natúrpark területén a környezet- és természetvédelmi nevelési és oktatási célkitűzések megvalósítása; továbbá az országhatáron átnyúló együttműködés keretei között az ausztriai Geschriebenstein Natúrparkkal való folyamatos és szoros kapcsolattartás, a fejlesztések összehangolása, hosszú távon pedig a két szomszédos natúrpark egyesítése.

Az Írottkő Natúrpark 2009-ben elnyerte az Európai Bizottság által kiírt pályázaton az "European Destinations of Excellence" azaz a "Kiváló Európai Desztinációk", vagyis a „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet.

(A szöveg forrása: http://www.naturpark.hu)

Bővebb információk: http://www.naturpark.hu

Írottkő-kilátó

Az Írottkő v. Szálkő nem csak a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, hanem a Dunántúl, illetve Burgenland csúcspontja is.

Németül is így hívják: Geschriebenstein, azaz „Megírt kő”. A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik, mind Magyarország, mind Ausztria irányából látogatható. A kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek talán Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana. A hegy korábbi neve Szálkő volt, bár a legújabb kutatások szerint a 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. 1909-ig az Árpád-kilátó, leomlása után 1913-tól pedig az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. 1990 óta szabadon látogatható.

(A szöveg forrása: http://www.naturpark.hu)

Szent Vid kápolna

Velem község fölött, az 582 m magasságban található Szent Vid hegyen telepedtek meg a vidék első lakói. Már a kokori ember és az ie. II. évezredbol illír bronzművesek nyomait is megtalálták itt.

Az ie. IV-III. században kelták, késobb pedig rómaiak vették birtokba a tájat. A hegy lábánál avar temetőre is bukkantak. A XIII. században kisebb erődítmény állt a hegyen, 1713-ban pedig egy kápolnát építettek ide. Ennek utódja a barokk stílusjegyeket viselő 1859-ben épült Szent Vid-templom. A területen 1973-tól ásatásokat folytattak. A feltárt leletek eredményeképpen napjainkra a környék értékes régészeti lelőellyé vált.

(A szöveg forrása: http://www.naturpark.hu)