Szombathely a római birodalom jelentős városa volt i.sz. 50 körül Claudius római császár alapította Savaria. A közel 2000 éve megszakítás nélkül városként lakott település római múltjának pompás épüleleteit két régészeti feltárás tárja a mai látogató elé: az Iseum és a Romkert. Szombathely....a Dunántúl egyik legnagyobb játszótere, a Savaria Történelmi Karnevál színes forgataga, pezsgő zenei fesztiválok, a komolyzenétől a jazzen át az alternatív zenéig, frissen felújított Fő tér, kiállítások, rangos táncversenyek sokezer táncossal, kedves, nyitott emberek, egy város, melynek utcáin sétálva mindenki átélheti a római kor és a modern, pezsgő élet összefonódását.

(A szöveg forrása: http://tourinform.hu)

Programajánlatok

Sarlós-Boldogasszony Székesegyház

A Székesegyház a Püspöki Palota és az Egyházmegyei Kollégium (régen szeminárium) között emelkedik, művészien egységbe foglalva e három épülettömböt. Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt templom alaprajza latin keresztet formáz, stílusát tekintve klasszicizáló barokk. A homlokzatot két karcsú torony fogja közre. Külső homlokzatát négy toszkán és négy ión oszlopok tagolják. A pilléreken: Mózes, Keresztelő Szent János, Szent Péter és Szent Pál szobrai. Ezeket és a főoltár két oldalán álló szobrokat is Philipp Prokop (1740-1814) osztrák szobrászmester készítette. A pillérek felett ülő nőalak kehely (hit), egy-egy gyermek a horog (remény) és kereszt (szeretet) allegóriával. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő. A barokk stílusnak klasszicizmusba hajló monumentális alkotása 1791-1797 között épült, azonban belső díszítése csak 1813-ra fejeződött be. Hefele halála után tanítványa, Anreiht György (1750-1823) irányította az építkezést. Méretei (falakkal) hossza: 78,7 méter, a kereszthajó szélessége 38 méter, a hosszanti hajó szélessége 24 méter. Belső magassága 28 méter, külső magassága a tornyokkal együtt a kereszt csúcsáig 62,5 méter. Az eredeti mennyezetfreskókat Josepf Winterhalder (1743-1807 és Anton Spreng (1770-1845) késztette, sajnos a Szombathelyt ért bombázás következtében azok megsemmisültek. Így, ma már csak az archív fotók teszik lehetővé, hogy egykori szépségére is rácsodálkozzunk. Az eredeti oltárképek (Dorffmaister I., A. Maulbertsch, A. Spreng) közül volt ami teljesen, volt, ami részben pusztult el. A kereszthajó jobb oldalán az oldalkápolna festménye Szent Mártont (A. Maulbertsch) a Szombathelyi Egyházmegye védőszentjét ábrázolja. Márton püspök az ókori Savaria szülötte. Az oltáron elhelyezett Szent Márton Hermában a szent ereklyecsontjai vannak, melyeket Tours érseke ajándékozott az egyházmegyének 1913-ban. II. János Pál pápa szombathelyi látogatásakor ennél az oltárnál imádkozott (1991.) Emlékét őrzi az itt elhelyezett bronzrelif (Lessenyei Márta). A stációkat Borsos Miklós szobrászművész készítette. Szent Kvirin vértanú püspöknek állít emléket a sekrestye melletti oldalkápolna (A. Maulbertsch). A kora keresztény időkben 303 körül, Kvirin püspök itt Savariában szenvedett vértanúhalált. A kereszthajóban látható négy olajfestményt Kisléghy-Nagy Ádám kortárs festőművész készítette. A szentélyben ma látható főoltárkép Vizitáció, Takács István alkotása. Az orgona magassága 12 méter, melynek szekrényzete vörösfenyőből készült. A homlokzatban álló sípok magassága 6 méter. Az 1999-ben felszentelt – részben új - orgona 4500 síppal, 54 regiszterrel és 3 manuállal felszerelt. A Székesegyház alatti sírbolt Szombathely püspökeinek és kanonokjainak temetkezési helye.

(A szöveg forrása: http://szombathelypont.hu)

Püspöki Palota

A Hefele Menyhért által 1783-ban tervezett késő-barokk Püspöki Palota a 18. század végén épült. A földszinti boltozott kocsibejárójából díszes lépcsőház vezet a palota legszebb termébe, melynek belső terét Anton Maulbertsch freskói díszítik. Földszintjén látogatható a Sala Terrena, hazánk első múzeuma, mely au egykori középkori várra épült. Itt láthatók Szily János püspök által gyűjtött, római korból származó feliratos kövek, melyeket valaha Mátyás király is megcsodált. A terem falait Dorffmaister Savaria antik emlékeit  megörökítő freskói díszitik. 1991-ben II. János Pál pápa a Püspöki palota erkélyéről mondott áldást a hívőkre.

(A szöveg forrása: http://szombathelypont.hu)

Egyházmegyei Könyvtár

Szily János – az első szombathelyi püspök – magánkönyvtárát 1791-ben a Székesegyháznak ajándékozta. A könyvtár helyének azonban nem a templomot, hanem a Szeminárium épületét jelölte ki. Akkor az épület második emeletén került elhelyezésre a gyűjtemény, amit nemcsak a szeminaristák és tanáraik, hanem a városi polgárok is használatba vehettek. A könyvtári szabályzat csak helyben használatot engedélyezett - ez a szabály ma is érvényes. Így született meg a város első nyilvános bibliotékája, melyben szerzetes-könyvtáros munkája biztosította a működést. [Szombathely, Egyházmegyei Könyvtár] A könyvtárterem és az olvasószoba mennyezete freskódíszítést kapott (Dorffmaister I.). A nagyobb terem mennyezetén a négy nagy nyugati egyházatya: Nagy Szent Gergely pápa, Szent Ágoston püspök, Szent Ambrus püspök és Szent Jeromos alakjait fedezhetjük fel. Az épület neve és funkciója időközben változott, ma Brenner János Kollégium. A könyvtár elnevezése is többször módosult: a székesegyházit felváltotta a szemináriumi jelző, ma pedig Egyházmegyei Könyvtár néven ismert.

1884-ben Hidasy Kornél püspöksége idején a Dorffmaister-teremben működő kis könyvtár már nem volt képes befogadni a folyamatosan növekvő állományt, ezért egy új, a barokk idők hangulatát megidéző terem kialakítására került sor a mostani helyén, az első emeleten – ekkor bővítették a Szeminárium épületét is. A galériás nagyterem festésére Storno Ferenc és fia kapott megbízást 1885-ban. A mennyezetre a terem funkciójához legjobban illő egyházi személyek, és szónokok kerültek megfestésre: Szókratész, Szent Pál apostol, Nagy Szent Gergely pápa és Mózes.

A gyűjtemény legértékesebb része 16 középkori kódex és 96 ősnyomtatvány, ezeket még Szily vásárolta. Régi nyomtatványok, kéziratok, unikumok is gazdagítják a – mára 40 ezer kötetet számláló – bibliotékát, ami nem csak könyvekkel, de gazdag periodika gyűjteménnyel, valamint egy értékes különgyűjteménnyel a Herzan-könyvtárral is büszkélkedhet.

(A szöveg forrása: www.konyvtar.martinus.hu)

Bővebb információ: http://konyvtar.martinus.hu/

Smidt Múzeum

A szombathelyi Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. Hat évtizedes gyűjtőmunka eredménye ez a gazdag életmű. A főorvos fáradhatatlan szenvedéllyel gyűjtötte a múlt becses emlékeit a jövő számára, azzal a céllal, hogy közkinccsé tegye. Szombathely városa a Hollán Ernő utca 2. szám alatti műemlék épületben adott helyet a Smidt Múzeumnak, a püspöki palota szomszédságában, szemben a Megyeházával. Az épület 1772–73-ban a középkori vár várfalaira, valamint a dél-keleti sarokbástyájára épült. A város első gimnáziumának adott otthont, később más kulturális célokra használták. Felújítását, belső átalakítását, korszerűsítését követően 1971-től múzeumként működik.

Az orvos-beteg kapcsolatnak köszönhetően a dunántúntúli birtokos nemesekek közül sokan, mint például a Batthyány, Bezerédj, Cziráky, Erdődy család több évszázada őrzött ereklyéit ajándékozta neki a műkincsek történeteivel együtt. Három szinten tárul a látogatók elé a 2009 és 2012 közt teljesen megújított, interaktív kiállítás. A földszinten az alapító sokoldalú személyiségével lehet megismerkedni a személyes tárgyain keresztül. Olajportréja Radnóti Kovács Árpád festőművész alkotása.

Az audio-pontokon meghallgatható egy válogatás verseiből, gondolataiból és elbeszéléseiből. A lelkiismeretesen operáló orvoshoz írt hálalevelek és a róla írt újságcikkek a szenvedélyes, a minden iránt érdeklődő önzetlen orvost hozza közelebb a látogató elé. Régiségtára, hadtörténeti és fegyver-gyűjteménye sorozatait kutatásra hívó fiókrendszerben, tapintható műtárgyak sorozatával, képnézegetővel, satírozó-asztallal lehet felfedezni. Az európai és magyar könyvtörténeti ritkaságok mellett a 16.-17. századi velencei, németalföldi, francia nyomdászcsaládok nyomdajeleivel pecsételhetnek a gyerekek.

Az egyik emeleti szárnyban: numizmatikai, orvostörténeti kiállítás, üvegművészeti, és az időszaki kiállítások számára kialakított rész nyert elhelyezést.

A másik emeleti szárnyban a 17.–19. század művészetét és életmódját bemutató barokk, empire, biedermeier termek a dunántúli nemesek és polgárok miliőjét tükrözik. Szombathely város és Vas megye történetéhez fűződő emlékeken kívül számos történelmi személyiséghez kapcsolódó emlék hívja magára a figyelmet. Bútorok, festmények (Munkácsy, Barabás, Dorffmaister, Lótz, Orlai Petrich, Sterio), üvegek, porcelánok (Herend, Altwien, Meissen), ötvösművek, hangszerek, kéziratok (pl. Deák Ferenc, Gr. Széchenyi István, Liszt Ferenc, Jókai Mór), viselettörténeti anyag és óragyűjtemény várja a múzeum-látogatókat.

A Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó, a múzeumudvaron látható kocsija az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.

(A szöveg forrása: http://szombathelypont.hu)

Savaria Múzeum

1908-ban nyitották meg a nagyközönség előtt a múzeumnak és könyvtárnak is otthont adó Kultúrpalotát, a mai Savaria Múzeum épületét. Az intézmény régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi gyűjteményeiben mintegy félmillió tárgyat őriznek. A régészeti műtárgyak között nemzetközi mércével is kiemelkedő helyet foglalnak el a Sé melletti őskori település, a velemi magaslati település vagy az antik savaria életét bemutató kincsek és leletek. Itt található Közép-Európa legnagyobb pannon korú ősnövénygyűjteménye, de hazai viszonylatban kimagasló példányszámú nővény- és rovargyűjteménnyel is büszkélkedik a múzeum. A Történettudományi Osztály legszebb tárgyi emlékei a dualizmus kori Szombathely mindennapjait idézik, és itt őrzik Vas megye népművészeti kincseinek legszebb darabjait.

A Savaria Múzeum emeleti termeiben a Tájak-Korok-Tepelülések című természettudományi és régészeti állandó kiállítás tekinthető meg, az épület alagsorában római kőtár (lapidarium) mutatja be Savaria római kőemlékeit. Legjelentősebb emlékei: a Capitoliumi triász szobortorzók, a fogadalmi oltárok (votiv emlékek), pogány és ókeresztény sírkövek. 

(A szöveg forrása: http://szombathelypont.hu)

Vasi Múzeumfalu

A Vasi Múzeumfalu építése 1968-ban kezdődött; 1973-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Jelenleg 39 építmény van a Múzeumfalu területén mintegy 27 vasi községből összegyűjtve.

A szabadtéri Néprajzi Múzeum építményeinek segítségével a látogató képet kap a megye két évszázaddal korábbi falusi életéről és építészeti kultúrájáról. A látogató betekinthet a múlt egy kis szegletébe a különböző vasi tájegységekből származó portákon keresztül, a szegényparaszti portáktól egészen a kisnemesi vagy jómódúparaszti portákig. A látogató más nemzetek falvainak házait is bejárhatja, német, horvát és szlovén lakóházakat és gazdasági épületek is láthatnak.
 
A Múzeumfalu barátságosan kanyargó utcájáról az alábbi épületekbe érdemes betérni:

• Hegyháti parasztpolgári porta Sárfimizdóról
• Horvát porta Szentpéterfáról
• Kemenesaljai parasztpolgári porta Alsóságról (Udvarán Kenyeriből származó disznóól, galambház, és nemeskovácsi tömésfalú pajta)
• Kovácsműhely Cákról
• Szegényparaszti porta Nemeskoltáról (Udvarán Bozzaiból való torkospajta)
• Lócsi szegényparaszti porta
• Rába-völgyi szegényparaszti porta Sótonyból
• Német parasztház Pornóapátiból (Udvarán vaskeresztesi pajta)
• Kemenesaljai szegényparaszti porta Vönöckről
• Kisalföldi kisnemesi lakóház Nemesládonyból.

A falu közepén levő dombon áll az Őrségi kerített ház Szalafőről és a hajlított hás Farkasfáról.

A zsúptetős házikók között mindenévben megrendezésre kerül az április végi Szent György napi vásár és novemberben a Szent Márton napi vásár, amikor a látogatóknak módjukban áll megkóstolni a térség gasztronómiai remekeit, a dödöllét és a kemencében ropogósra sült langallót, no meg érdemes a környékbéli borokból is fogyasztani.

A skanzenben kézművesek bemutatóit csodálhatjuk és a portékáikat meg is vásárolhatjuk, miközben a népzene és a néptánc még inkább feleleveníti bennünk a múlt hangulatát. A gyermekeket várják a baromfiudvar lakói, a kendermagos tyúkok, a mangalica és a kecske.

(A szöveg forrása: http://szombathely.varosom.hu)

Savaria Történelmi Karnevál

Több éves kihagyás után, 2000 augusztusában hívta újra életre Szombathely a karnevált. Az egykori felvonulás "utódja" a város legjelentősebb nagyrendezvénye, többnapos fesztiválja lett. A páratlan időutazás felidéz letűnt korokat, megjeleníti az antik idők és későbbi korok történelmi hagyományait, melyhez számos helyszín és műfaj áll rendelkezésre: Történelmi Témapark, Romkert, Kalandvár, Művészetek Utcája, Mediterrán Udvar, Borok Utcája, Sörtér, Keleti Udvar, Fórum Színpad. A karnevál a tradícióknak, történelmi és régészeti kutatásoknak köszönhetően az eredetiségre helyezi a hangsúlyt oly módon, hogy egyúttal játszik, szórakoztat és történelmünkre tanít. Legnépszerűbb eleme a Jelmezes Felvonulás: hagyományőrzők, zenészek, mutatványosok, civil szereplők menete a belvárosban. A fesztivál egyfajta "élő bemutatóterem", ahol régi idők viseletét, eszközeit, szokásait, kultúráját testközelből élvezheti a látogató, aki nemcsak néző, hanem maga is része és alakítója az eseményeknek.

(A szöveg forrása: https://szombathelyiertektar.hu)

Bővebb információk: http://www.karnevalsavaria.hu

További információkat a város látnivalóiról és az aktuális programokról itt talál.